A ReferNet tevékenységei

A projektgazda Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) által előre meghatározott útmutatók alapján a nemzetközi ReferNet hálózat tagjai éves rendszerességgel készített jelentésekben számolnak be a nemzeti szakképzés és szakképzés-politika aktuális helyzetéről. 

A ReferNet projekt tevékenységei a következő kategóriákba sorolhatóak:

 

I. Szakképzésre és  szakképzés-politikára vonatkozó feladatok
(Reporting on VET and VET-related policy)

a) Szakképzés-politikai jelentés

A ReferNet munkacsoportnak a jelentésben az előző év szakképzés-politikai történéseit kell bemutatni, a Rigai Nyilatkozat középtávú célkitűzéseihez kapcsolódóan. Valamennyi szakképzés-politikai intézkedés esetében  figyelembe kell venni a következőket:

  • azonosítható/egyértelmű legyen, hogy az intézkedés még csak tervben van-e vagy már végrehajtották, illetve, hogy milyen elvárt eredmények és EU-s ajánlások (Europa 2020 stratégia, Rigai Nyilatkozat, New Skills Agenda) mentén lett kidolgozva;
  • azonosítható/egyértelmű legyen a gyakorlati megvalósítás mértéke, hatálya, lefedettsége (pl. kísérleti projekt, regionális vagy nemzeti intézkedés);
  • elérhető–e információ a korábban hatályos rendelkezéseket leváltó új intézkedésekről
  • történt-e valamilyen szintű értékelés;

A jelentés alapján a Cedefop összehasonlító elemzéseket és jelentéseket készít, amely az egyes országok fejlődését mutatja be. Tájékoztatást nyújt a Bizottságnak az Európai Szemeszterrel kapcsolatos munkájához is.  

b) Szakképzéssel kapcsolatos nemzeti hírek

A ReferNet munkacsoportoknak rövid cikkekben kell hírt adniuk a legfrissebb szakképzési, foglalkoztatási és munkaerő-piaci fejlesztésekről, azonban csak olyanokról, amelyek már megvalósultak, vagy ha több szakaszban történik a megvalósításuk, az egyik szakasz már elkészült.  Ezeknek a cikkeknek olyan témákra kell fókuszálniuk, amelyek kötődnek az EU 2020 stratégiához, a Rigai Szakképzési Nyilatkozatban foglalt 5 középtávú célkitűzés nemzeti szinten történő megvalósításához, az új Európai Készségfejlesztő Programhoz (New skills agenda for Europe), az EU soros elnökséget betöltő ország (2020-ban Horvátország és Németország) szakképzéssel kapcsolatos prioritásaihoz, vagy a közelmúlt országspecifikus ajánlásaihoz.

 

II. Szakképzési rendszerrel kapcsolatos jelentések

(Reporting on VET systems)

a) Rövid összefoglaló a magyar szakképzésről (Spotlight)

Az összefoglaló fő célja, hogy előre meghatározott karakterszámban (550 szó) világosan és tömören, adatgazdag tartalommal mutassa be az ország szakképzési rendszerét.  Azon külföldi olvasók számára készül, akik egy adott ország szakképzési rendszerét rövid, átfogó és könnyen érthető formában szeretnék megismerni.  Az összefoglalóban a szakképzési rendszer irányítását, átjárhatóságát, a képzési utakat, a munkaalapú tanulási lehetőségeket, a képesítések típusát, a középiskolai szakképzésben és gimnáziumi képzésben részt vevő tanulók arányát, a szociális partnerek szerepét (ha jelentős) és a felnőttképzést kell bemutatni Kötelező eleme a magyar oktatási és képzési rendszert bemutató ábra. 

b) Szakképzés Európában: országjelentés

A szakképzésről készülő országjelentés az egyes nemzeti szakképzési rendszereket és azok jellegzetességeit mutatja be külföldiek és azon széles nyilvánosság számára, akik nem a szakképzési terület szakértői. Az elsősorban leíró jellegű, rövid, de mégis átfogó riport analitikus képet ad a szakképzési rendszer és politika legfontosabb jellemzőiről és kihívásairól.  Az országjelentésnek legalább az adott év júniusáig bekövetkezett legfrissebb változásokat kell tartalmaznia. 

Az országjelentés szerkezete a Cedefop által meghatározott iránymutatások szerint épül fel, és minden EU-s tagállamban egységes. Az egyes fejezeteknek a következőképpen kell felépülniük:

  1. fejezet: A szakképzést befolyásoló külső tényezők 
    Ez a fejezet arra szolgál, hogy elhelyezze a szakképzést az ország gazdasági és szociális környezetében. Olyan külső tényezőket kell bemutatni, amelyek meghatározzák a főbb jellemzőket és/vagy befolyással bírnak a nemzeti szakképzés területére és annak teljesítményére (demográfia, foglalkoztatás, gazdaság, munkaerőpiac).
  2. fejezet: Szakképzés az egész életen át tartó tanulás kontextusában 
    A nemzeti oktatási rendszert bemutató ábrára alapozva ebben a fejezetben kell bemutatni a nemzeti szakképzést, a fiatalok és felnőttek számára elérhető tanulási utakat, valamint a tovább-/és átlépési lehetőségeket, kifejtve a rendszer nyitottságát és rugalmasságát. Ennek a fejezetnek tartalmaznia kell információkat a formális, non-formális és informális szakképzésről, illetve a speciális célcsoportokra vonatkozó rendelkezésekről. Ebben a fejezetben kell kifejteni a szakképzés finanszírozását és irányítását is.
  3. fejezet: A szakképesítési rendszer alakítása  
    Ennek a fejezetnek a célja leírni azokat a mechanizmusokat és eljárásokat, amelyek a munkaerő-piaci igények és a szakképesítések közötti jobb megfelelőséget hivatottak megteremteni. Röviden bemutatja a munkaerőpiac valamint az oktatási és képzési rendszer között szervezetten és szabályozottan működő visszacsatolási folyamatokat. Leírja hogyan alakítják ki az egyes szakképesítéseket és tanterveket, hogyan működnek a validálási folyamatok és eljárások és hogyan támasztja alá a minőségbiztosítás a különböző folyamatokat.
  4. fejezet: A szakképzésben való részvétel ösztönzése
    Ennek a fejezetnek a célja a szakképzésben való részvételt ösztönző eszközök és struktúrák bemutatása. Ezek közé tartoznak a pénzügyi, szabályozási és motivációs ösztönzők.

 

III. Eseti jellegű tematikus tanulmányok

Ezek a tanulmányok az Európai Bizottság szakképzésre vonatkozó aktuális ajánlásait figyelembe véve fókuszálnak a szakképzés és felnőttképzés területére. A Cedefop minden évben meghatározza a tanulmányok tematikáját, amelyek a legutóbbi években a következők voltak:

1. A nappali iskolai rendszerű (IVET) tanulók nemzetközi mobilitása

2, A Cedefop szakképzéssel kapcsolatos közvéleménykutatása magyarországi eredményeinek értelmezése;

3. A NEET fiatalok oktatásba és képzésbe történő reintegrációja;

4. A Cedefop magyarországi készségindexe indikátorainak a magyarázata;

 

IV. A Cedefop és ReferNet láthatóságát növelő tevékenységek:

A Nemzeti ReferNet weboldal fenntartása és frissítése, közösségi média tevékenység (ReferNet Hungary Facebook oldal működtetése), hírlevél készítése, a ReferNet és Cedefop tevékenységeinek és tanulmányainak disszeminálása, rendezvényeken való részvétel.

Az elmúlt években készült hazai országjelentések, szakképzés-politikai jelentések, rövid beszámolók, bibliográfiai információk,  valamint különböző kapcsolódó adatbázisok letölthetőek a Cedefop honlapjáról, a következők szerint:

  • Országjelentések (VET in Europe – country reports)
  • Szakképzés-politikai jelentések
  • Szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatos nemzeti hírek
  • Szakképzéshez kapcsolódó rendezvények adatbázisa
  • Ingyenesen letölthető Cedefop kiadványok
ReferNet logo monokróm
ReferNet logo kis verzióCEDEFOP logo
Közérdekű adatokImpresszumAdatvédelmi és adatkezelési tájékoztatóCookie tájékoztatóProjekt alapadatokAkadálymentesítési nyilatkozat

Minden jog fenntartva © 2020 ReferNet Magyarország

ITM logoIKK logo