empty helper element to center layout

OECD jelentés: Pályaorientáció felnőttek számára a munka változó világában

A téma aktualitását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaira jellemző demográfiai trendek adják, amely szerint egyre nő az időskort aktívan és egészségesen megélők száma, ezért az 55+ korosztály igényeit is érdemes egyre inkább figyelembe venni.

Az OECD úgy gondolja, hogy a pályaorientáció egy alapvető fontosságú szakpolitikai eszköz annak támogatására, hogy a felnőttek sikeresen tudjanak eligazodni a folyamatosan változó munkaerő-piacon. így tájékoztatva őket az állás- és képzési lehetőségekről. 

Európai szinten a pályaorientáció nem csak a pályaválasztást és pályakorrekciót foglalja magába.Ide tartozik az egész életen át tartó tanulás megközelítésében minden életpályával, karrierrel, foglalkoztatással kapcsolatos döntéshozatal, illetve a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges készségfejlesztés (önismeret, tudatosság, felelősségérzet fejlesztése, stb.) is.

Az OECD egy 2021. január 26-án megrendezett webinárium keretében mutatta be a Foglalkoztatási, Munkaügyi és Szociális Igazgatósága által készített, hat országra (Chile, Franciaország, Németország, Olaszország Új-Zéland és az Amerikai Egyesült Államok) kiterjedő online felmérését, amelynek célja, hogy jobban megértse a felnőttek pályaorientációhoz kapcsolódó szokásait, és a kapcsolódó kihívásokat. A Szervezet egy szakpolitikai kérdőívet is készített, azzal a céllal, hogy információkat gyűjtsön a tagországokban alkalmazott sikeres felnőtt pályaorientációs  gyakorlatokról, amelyek keretében az érintettek  megismerhetik az aktuális állásajánlatokat, valamint a képzési lehetőségeket, sikeresen boldogulva ezáltal a folyamatosan változó munkaerőpiacon.

Az OECD felmérés legfontosabb eredményei a következők:

10 felnőttből 5 beszélt pályaorientációs tanácsadóval (hazánkban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a kormányhivatalok Foglalkoztatási Osztályának az állásajánlattal és képzésekkel kapcsolatos adatszolgáltatása feleltethető meg ennek) az elmúlt 5 évben. A leggyakoribb ok az álláskeresés (32%), valamint az oktatási és képzési lehetőségek keresése (25%) volt.  Sajnos a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű, alacsonyan képzett felnőttek kevésbé vesznek igénybe pályaorientációs szolgáltatásokat.  Ugyanígy az automatizáció szempontjából magas kockázatú állásokban dolgozók is kevésbé folyamodnak pályaorientációs tanácsadáshoz az alacsony automatizációs kockázatú munkahelyek alkalmazottjaihoz képest.  A két csoport között attitűd- és tudatosságbeli különbség van.

A képzésben részt nem vevő felnőttek 82%-a mondta azt, hogy nem indult olyan képzés, amely érdekelte volna.  Kb.  22%-kal több 25-54 éves korcsoportba tartozó felnőtt folyamodik pályaorientációs szolgáltatáshoz, mint az 55 év felettiek esetében. 14%-kal több a városban élő felnőtt, mint a vidéken élő, 11%-kal több a magasan képzett, mint az alacsonyan képzett és 8%-kal több a férfi, mint a nő, valamint 2%-kal több az alkalmazotti státuszban levő, mint a munkanélküli.

A felnőttek 57%-a érzi úgy, hogy nincs szüksége továbbképzésre.  Ezek főleg az idősebb és kevésbé képzett korcsoportúak közül kerülnek ki. 20%-uk mondta azt, hogy nem volt tudatában annak, hogy egyáltalán léteznek ilyen típusú pályaorientációs szolgáltatások. A harmadik legnagyobb korlát (11%) a munka vagy személyes okok miatti időhiány (család, gyermekek, stb.)

A pályaorientációs szolgáltatást igénybe vevő felnőttek 75%-a mondta azt, hogy elégedett volt a szolgáltatások minőségével. Habár 70%-nak javultak a foglalkoztatásbeli és oktatási és képzési kilátásaik a pályaorientációs tanácsadás igénybevétele utáni hat hónapban, csak 22% gondolta úgy, hogy ebben a pályaorientációnak is szerepe volt.  Ennek oka az lehet, hogy a nemzeti foglalkoztatási szolgáltatók által ingyenesen igénybevehető tájékoztatás a tanácsadók leterheltsége miatt korlátozott időkeretű és nem eléggé személyre szabott. Ez főleg a hátrányos helyzetű személyek esetében gond.  A magán pályaorientációs szolgáltatásokat pedig pontosan ez a célcsoport nem tudja igénybe venni, hacsak nem részesül ilyen irányú célzott támogatásban.  

A COVID-19 világjárvány is ráirányította a figyelmet a pályaorientációs szolgáltatások fontosságárra. Hatása érezhető úgy a képzési kínálat mind a képzési kereslet területén. A képzési kínálat területén az alacsonyan képzett felnőttek felülreprezentáltak a munkájukat elvesztő személyek között, sokuknak lesz szükségük átképzésre vagy készségfejlesztésre, hogy munkát találjanak. Velük kapcsolatban kezelni kell azt a tényt is, hogy ők folyamodnak legkevésbé pályaorientációs szolgáltatásokhoz. A készségigény területen az IKT technológiák térnyerésével a krízis felgyorsította a digitális technológiák és automatizáció térnyerését, megnövelve a magasszintű tudás iránti igényt. A pályaorientáció megkönnyítheti az újbóli munkába állást. A pályaorientációban tapasztalatok szerint továbbra is fontos lesz a személyes jelenléten (face-to-face) alapuló tanácsadás, azonban az ezt megelőző online felméréseknek, kérdőíveknek nagy szerepük van az előzetes adatgyűjtésben, és az önértékelésben, ami fontos a pályaorientációs szakember számára, hogy megalapozott és célzott támogatást tudjon nyújtani.  

 

A felmérésről készült jelentés angol nyelvű változatát itt lehet elérni:

https://www.oecd-ilibrary.org/employment/career-guidance-for-adults-in-a-changing-world-of-work_9a94bfad-en

 

Képillusztráció: Shutterstock

ReferNet logo monokróm
ReferNet logo kis verzióCEDEFOP logo
  • Közérdekű adatok
  • Impresszum
  • Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
  • Cookie tájékoztató
  • Projekt alapadatok
  • Akadálymentesítési nyilatkozat

Minden jog fenntartva © 2020 ReferNet Magyarország

ITM logoIKK logo