A modern társadalmakban a digitális készségek megléte alapvető feltétele az aktív polgári lét megélésének és mozgatórugója a zöld és digitális átállásnak. Eltekintve néhány ágazattól és foglalkozástól (pl. IKT technikus vagy IKT szakember), amelyek digitális termékeket és szolgáltatásokat fejlesztenek ki és biztosítanak, ezek a készségek egyre inkább transzverzális követelményekké vállnak a legtöbb szakmában és szektorban. 

Digitális megosztottság Európában

2019-ben 10 EU-s állampolgárból csak háromnak voltak közepes vagy annál magasabb értékűek a digitális készségei, jelentős regionális különbségekkel. Az északi és nyugati EU-s tagállamok esetében a digitális készségek sokkal jobban kifejlődtek, mint a déli és keleti EU-s országok esetében. 

1. ábra: A közepes vagy afeletti digitális készségekkel rendelkező 16-74 évesek aránya 2019-ben

Forrás: Cedefop, Skills Panorama, Digitális készségek használata, saját számítások

Egyfajta digitális megosztottság a különböző korcsoportok között is létezik. Nem meglepő, hogy a fiatalabb korosztálynak sokkal magasabb szintű digitális tudása van, mint a lakosság többi részének. Sok Kelet-Európai országban az idősebb embereknek nemcsak, hogy kevésbé fejlődtek ki a digitális készségei, de nincs is elegendő lehetőségük arra, hogy megfelelő képzési programokhoz férjenek hozzá. 

Egy harmadik típusú digitális megosztottságot eredményez az urbanizáció foka, mely szerint a vidéki, sokszor még a külvárosi területek is jelentősen elmaradnak a nagyvárosi területektől. 

A keleti és déli tagállamok szembesülnek legjobban ezzel a problémával. Azon fiatalok esetében, akik elhagyják a vidéket és városba költöznek, az életkor és az urbanizáció foka kölcsönösen egymást erősítő tényezők a digitális megosztottság alakulásában. 

A magasabb IKT készségeket igénylő állások is erőteljesen a városi területekre koncentrálódnak. Az ilyen típusú online álláshirdetések több, mint egyharmada csak 12 (a 281-ből) EU NUTS 2 besorolási szintű, főleg városi régióra korlátozódik.

2. ábra: Emelt szintű digitális készségeket igénylő foglalkozások iránti szükséglet EU NUTS 2 besorolású régiónként (2020)

NB: A térképen a sötétebb színek a régiók közötti megoszlásban a magasabb arányú szükségleteket jelzik.

Forrás: Cedefop Skills OVATE: Saját számítások. (2018. július – 2020. június közötti adatgyűjtés alapján) 

Magas digitális készségeket igénylő állások

Az online álláshirdetésekben a legfontosabb erősségek között szerepel az IKT tudás és a 

digitális készségek (pl. IKT tudás alkalmazásának a képessége). Nagyjából minden online feladott IKT-hez kapcsolódó álláshirdetésben megkövetelt négy tudásterület, illetve öt készség közül az egyik egy digitális terület vagy készség. 

3. ábra: az online álláshirdetésekben legjobban megkövetelt IKT szakterületek és digitális készségek

Forrás: Cedefop Skills OVATE: Saját számítások. (2018. július – 2020. június közötti adatgyűjtés alapján) 

Az IKT tudást és digitális készségeket legjobban az IKT szakemberektől és IKT technikusoktól várják el, őket követik a kutatáshoz, mérnöki tudományokhoz és irodai munkához kapcsolódó foglalkozások. Az általános iskolai végzettséggel rendelkező munkások, a gyári munkások és a személyes szolgáltatásokat nyújtó emberek a többiekhez képest sokkal kevésbé támaszkodnak a digitális tudásra. 

Növekvő digitális készségek iránti szükséglet a nem IKT szakmákban

A koronavírus pandémia és széleskörű hatásai sok foglalkozásban, főleg nem IKT-hez kötődőben gyorsították fel a digitális készségek iránti igényt. A digitális készségek hatékony használata a reziliencia egyik mozgatórugójának bizonyult, a segítő szakmákban dolgozók és egész szervezetek alkalmazkodtak a pandémia által alakított új valósághoz. Különösen a kiskereskedelemben és a szolgáltató szektorban - ahol nehezen lehet termékeket és szolgáltatásokat a távolba értékesíteni -  a digitális készségek elősegíthetik az üzleti modell átalakítását és segítik elkerülni a leépítést és a csődöt. Ugyanakkor a digitális készségek képessé teszik a köz- és magánszolgáltatások folyamatos biztosítását. Sok olyan dolgozót segítettek abban, hogy egy éjszaka alatt átálljanak az online távmunkára, akiknek a pandémia előtt nem voltak meghatározóak a digitális készségeik (pl. tanárok, irodai és egyéb adminisztratív dolgozók).

Néhány szakmában és gazdasági ágazatban – mint a vendéglátás és szállás, nagy- és kiskereskedelem vagy művészetek és rekreáció a digitalizáció és távmunka kevésbé egyértelmű választás volt. De a digitális átalakulás ezekben a szektorokban is halad előre: a vállalatok megoldásokat fejlesztenek ki, hogy védjék eladóikat, terméklátogatóikat, recepciósaikat, felszolgálóikat vagy pénztárosaikat. A kreatív és okos alkalmazások vagy digitális technológiák csökkentették a lezárások és a távolságtartást célzó intézkedések hatásait. 

A turizmusban a távszolgáltatások köre, mint pl. hotelbe történő bejelentkeztetés, ételrendelés vagy jegyeladás folyamatosan bővül. A művészeti és rekreációs szolgáltatók hasonló megközelítést alkalmaznak, olyan termékeket bevezetve, mint virtuális túrák és kiállítások. A kiskereskedelemben a gyors digitalizáció néhány hónap alatt az e-kereskedelem olyan bővülését eredményezte, amelyet a Covid-19 előtti időszakban a következő 5 évre jeleztek előre. Válaszul a készségigény is változott, mivel az „új normális” helyzetben hirtelen több „back office” (belső ügyintézést végző) munkatársra lett szükség, akik feldolgozzák az online rendeléseket, illetve több csomagoló és kiszállító dolgozóra. Jelzésértékű, hogy a lezárások ideje alatt az európaiak 28%-a online szerezte be az élelmiszert, ez az arány a pandémia előtt 18% volt. Ezek a változások, miután meggyökeresedtek egy szervezet üzleti modelljébe és a vevők szokásaiban, állandóvá válhatnak jóval a járvány időszakán túl is.  Néhány állást ugyan nem érintettek a digitális technológiák, de a digitalizáció akkor is egyre növekvő mértékben fogja befolyásolni a készségek, feladatok és állások alakulását. 

A döntéshozók szerepe a digitális készségek javításában

A digitális kompetenciák erősítése prioritási terület, mind az EU-s tagállamok, mind pedig a tagjelölt országok számára. Mialatt sok tevékenység fókuszál a nappali, iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulókra, jóval szélesebb körű előrehaladást kell elérni a szakmai továbbképzés (CVET) területén, áthidalva a felnőtt polgárok digitális készségeiben meglévő szakadékot. Továbbá a tanárok és oktatók digitális kompetenciáinak a fejlesztésére is oda kell figyelni, hogy hatékonyan tudják támogatni a tanulókat, gyakran ez a nemzeti készségrendszerek egyik fejlesztésre szoruló területe. A technológiai innováció és digitalizáció rendelkezik elég potenciállal a tanulás alapvető átalakításához.  Nemcsak digitális készségekkel vértezi fel a lakosságot, hogy munkájukban és aktív állampolgárként is szerepet tudjanak vállalni, hanem a tanuláshoz való hozzáférésmegkönnyítése révén is, ahogy az a világjárvány ideje alatt nyilvánvalóvá is vált.  

A digitális készségekről készült teljes angol nyelvű jelentés a Cedefop Skills Panorama honlapján olvasható (link: Cedefop Skills Panorama website ). Több megállapítások olvashatóak a járványnak készségekre, szakmákra, munkaerő-piacra és szakképzésre gyakorolt hatásáról a Cedefopnak a coronavírus krízisre adott válaszokat tartalmazó honlapján. (link:  Cedefop’s response to the coronavirus crisis web page.)  

Kép szerzői jog:  Shutterstock/GadiLab