Valószínűleg évtizedek óta 2020-ban szembesült a legnagyobb kihívásokkal az európai autóipar. A koronavírus világjárvány eredményeképpen a személygépjármű-gyártás a 2009. évi pénzügyi krízis alatti termelési szint alá esett és dolgozók százezreit bocsájtották el időszakosan vagy véglegesen.

A pandémia egy sikeres évtizednek vetett véget, amely az európai autóiparban 700.000 új munkahelyet eredményezett, főleg Közép- és Kelet-Európában. A személyautók iránti növekvő igény fő oka a gazdasági növekedés és az európaiak növekvő vásárlóereje volt, mely a gyártóberendezésekbe való beruházásokhoz vezetett. Mialatt az Európai Unióban a nyugati autógyártók a K+F-re, az eladásokra, marketingre és az értéklánc logisztikai részére fókuszáltak, a Kelet-Európai EU-s tagállamok szakképzett munkaerővel, kiváló műszaki és szakmai tudással (készségekkel) és alacsonyabb munkaerő költségekkel járultak hozzá az iparág sikeréhez. 

1. ábra: Foglalkoztatás növekedés az autóiparban (2010-20)

Forrás:: Cedefop készség-előrejelző adatbázis, saját számítások

A technológiai innováció vezet a szükséges új tudáshoz (készségekhez)

A termelés és foglalkoztatás bővítése kéz a kézben jár a technológiai innovációval. Ennek eredményeképpen a középfokú végzettséget igénylő műszaki szakmák (fémipari munkások, villamosipari dolgozók) egyre kevésbé dominálnak az autóiparban, míg a magas képzettséget igénylő műszaki állások (pl.  kutatók, mérnökök, IKT szakemberek) száma emelkedőben van. 

Az autóipar vezető szerepet tölt be a robotizációban. Éves szinten az összes, új ipari robotberendezés majdnem egyharmadát mondhatja magáénak. Cedefop kutatások szerint az EU-s autóipari vállalatok fele használ robotokat: ez több, mint kétszerese a teljes gyártóipar átlagát tekintve.

Az autóipar az elektromos személygépjárművek gyártása felé mozdult el. A technológiai innovációnak köszönhetően a személyautók egyre inkább „négy keréken járó számítógépek” lesznek. Becslések szerint egy személygépjármű értékének 35%-át az elkövetkező öt évben az elektronikus és szoftveres megoldások fogják kitenni, és 2030-ig ez valószínűleg 50%-ig fog emelkedni. A változás jelentős készség- és képzésbővítéssel fog járni. 

Emiatt a transzverzális és magas színvonalú műszaki (IKT, design, mérnöki tudományok) készségek jelentősége egyre nő. A 2020 és 2030 közötti időszakra az autóiparban előre jelzett munkahelybővülés 90%-át a mérnöki és IKT szakmák teszik majd ki. 

2. ábra: Növekvő műszaki tudományok és IKT intenzitás az autóiparban

Source: Cedefop skills forecast database. Cedefop skills OVATE. Own calculations.

Forrás: Cedefop készség-előrejelző adatbázis. Cedefop Skills OVATE. Saját számítások

Az autóipari dolgozók vannak legjobban kitéve az automatizáció veszélyének

A világjárvány rövid és hosszú távú hatásai úgy tűnik, fel fogják gyorsítani az automatizációs trendet. A koronavírus krízis mellett a csökkenő tehetségállomány nem hagy más választást a gyártóknak, mint automatizációval pótolni a készséghiányt és annak segítségével a gyártási folyamatokat a dolgozók járvány elleni védelme érdekében hozott foglalkozásegészségügyi és biztonsági normákhoz igazítani. 

Az automatizáció veszélye magasabb az idősebb dolgozók, valamint az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében. Az autóiparban a legjobban érintett gyártósori foglalkozások az összeszerelők, gépkezelők, fémipari munkások, villamossági dolgozók, valamint a szakképzetlen munkások. Ezeket a munkákat végzők több, mint negyede 50 éves vagy még idősebb, és hasonló arányban vannak az alacsony képzettségűek is. Ezeknek a munkásoknak ugyanakkor kevesebb hozzáférésük van a különböző képzésekhez, amelyek segítenék őket abban, hogy alkalmazkodjanak a munkahelyi változásokhoz vagy hogy létszámleépítés esetén alternatív munkalehetőséget találjanak. Ez valós kihívást jelent a szakképzés-politikai döntéshozóknak és szereplőknek. Hogyan érhetjük el, hogy a felgyorsult automatizáció ne győzteseket és veszteseket teremtsen az autóiparban, hanem inkább győzteseket és nem utolsósorban jól alkalmazkodókat? 

A szakképzés szerepe a változó időkben

A világjárvány alatti és utáni zökkenőmentes működés érdekében létfontosságú több különböző területen képzést biztosítani. A munkásoknak nyilvánvaló okok miatt egészségvédelmi és biztonsági eljárásokkal kapcsolatos képzésekre van szükségük, ugyanakkor a foglalkoztatási lehetőségeiket bővítő képzésekre is. Bővíteniük kell a készségekkel kapcsolatos portfoliójukat annak érdekében, hogy több munkakörben is helyt tudjanak állni és rugalmasan tudjanak alkalmazkodni, ha a dolgozói állományból valaki beteg vagy önkéntes karanténba kell vonulnia. 

A digitális készségfejlesztő tréningek hozzáférést biztosíthatnak a távmunkához: képzési prioritásként szerepel azon készségeknek a fejlesztése is, amelyek lehetővé teszik, hogy rugalmasan kezeljék az értékláncban bekövetkező szakadásokat és képesek legyenek a kockázatértékelésre, azonosítva az egyes termelési folyamatban rejlő potenciális gyengeségeket.

Támogatni szükséges a menedzserek, munkások és az egész szervezet alkalmazkodóképességét, lehetővé téve az átállást olyan területekre, ahol az autóipar alkalmazni tudja a meglévő tudását és készségeit, annak érdekében, hogy megfeleljen a vevői elvárásoknak. Minden ilyen típusú készségfejlesztés az alapvető szakmai képzések legfontosabb részét képezik, annak érdekében, hogy a résztvevők tökéletesen el tudják sajátítani az új technológiákat. Egyre nagyobb szükség lesz proaktivitást fejlesztő tréningre, olyan dolgozók számára, akiknek a készségei a káros technológiai folyamatok eredményeképpen elavulhatnak. 

3.ábra: A jövő autóipari készségei

Forrás: Cedefop

A Cedefop részletes angol nyelvű jelentését az autóiparról itt (here) lehet elolvasni.

Kép szerzői jog:  © Cedefop/Peter Mayr