Az európai készség- és munkahelyfelmérés (ESJS) a Cedefop uniós szintű felmérése, amelynek célja, hogy információkat gyűjtsön az EU munkaerőpiacain a felnőtt munkavállalók készségigényeiről, a készségekkel kapcsolatos eltérésekről, valamint az alap- és továbbtanulásáról.

Az ESJS első hullámát 2014-ben, míg a második hullámát 2021-ben végezték el.

A COVID-19 járvány csúcspontján végzett felmérés során az EU valamennyi tagállamában, valamint Izlandon és Norvégiában több mint 46 000 munkavállaló véleményét gyűjtötték össze arról, hogyan hat rájuk a digitalizáció, hogyan illeszkednek képességeik és készségeik a munkájukhoz, mennyire hajlandóak folyamatosan a szakképzésbe befektetni és a technológiai változásokhoz alkalmazkodni. 

A Cedefop a közelmúltban közzétette az ESJS2 meglátásait. A projekt mögött álló Cedefop szakértő, Konstantinos Pouliakas és az Európai Képzési Alapítvány (ETF) munkatársa, Manuela Prina, valamint az írországi Gazdasági és Társadalomkutató Intézet kutatóprofesszora, Seamus McGuinness elemzi a főbb megállapításokat. 

A legfontosabb észrevételük az, hogy a világjárvány első évében az EU-s felnőtt munkavállalók mintegy 35%-ának kellett megtanulnia új digitális technológiákkal dolgozni. Egyesek számára ez a szám jelentős, de ez egyben azt jelenti, hogy a munkaerő 65%-ának nem kellett megtanulnia új digitális technológiákkal dolgozni. Ez rávilágít arra, hogy az uniós munkaerő egy jelentős része potenciálisan elszigetelt az új munka- és tanulási módoktól, ami aggodalomra adhat okot. A felmérés megállapította azt, hogy minden nyolcadik munkavállaló egyáltalán nem dolgozik számítógépes eszközökkel a munkája során, illetve rávilágított arra is, hogy bár a digitalizáció nagy esélyt jelenthet a társadalmi egyenlőség tekintetében, az egyenlőtlenség továbbra is fennmarad. A digitálisan írástudók leginkább azok az emberek, akik a legtöbbet profitáltak a digitális technológiákból. Az automatizálás szempontjából nagyobb kockázatot jellemzően az alacsony képzettségűek és az alacsony szintű munkakörökben dolgozók jelentenek.

Ha a munkaerő egynegyedét nem használjuk ki megfelelően, akkor ez jelentősen befolyásolja a termelékenységet és a gazdaság egészét és az egyes munkavállalókra is negatív hatással van. A politikai döntéshozók felelőssége, hogy elérjék és tájékoztassák a lakosságot az őket fenyegető potenciális automatizálási kockázatokról és a változtatás olyan előnyeiről, mint például arról, hogy hogyan tudják rövidebb idő alatt vagy kevésbé veszélyes módon végezni a munkájukat. Ez természetesen kihívás, mert sokan ellenállnak és nem fogadják el a munkavégzés új formáit. 

Meg kell értenünk, hogy ez hogyan hat a munkahelyekre, azok elosztására, különösen a munkaerőpiac alsó részén, ami nem csak a munkahelyeket érinti, hanem befolyásolja a munkavállalók védelmére irányuló politikát és hatással van arra is, hogy milyen mértékben tudunk segíteni a munkaerőpiacon kívül álló munkanélkülieknek vagy inaktívaknak. Ha tehát nem tudunk eleget a szükséges digitális kompetenciákról, különösen a munkaerőpiacra való belépéskor, akkor a szakpolitika az egész területre kiterjedően csődöt mondhat. 

A Cedefop podcast legújabb adása itt elérhető.

Az összes epizód elérhető itt és a főbb podcast platformokon.

A Cedefop podcast-sorozatával naprakészen követheti a szakképzéssel, készségekkel, képesítésekkel, munkahelyekkel és munkaerő-piaci trendekkel kapcsolatos fejleményeket, elemzéseket és gondolatokat.

A szakértők, politikai döntéshozók, szociális partnerek, szakképzési szakemberek és tanulók részvételével a Cedefop podcast-sorozat új megvilágításba helyezi a szakképzés jelenével és jövőjével kapcsolatos kérdéseket, az előttünk álló kihívásokat és azok megoldási módjait.

Forrás: Cedefop 

Képillusztráció: Pixabay