A COVID-19 pandémia hatása a vállalkozások által igényelt készségekre: egy globális felmérés eredményei
A COVID-19 pandémia hatással volt a vállalkozások készségfejlesztéssel, át- és továbbképzéssel kapcsolatos igényeire, mutatott rá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a 2021. június 28-án online megtartott webináriumán, amelynek célja egy ezzel kapcsolatos felmérés eredményeinek az ismertetése volt. Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) egyike volt annak a 10 nemzetközi szervezetnek, amelyek a felmérést végezték.
A Cedefopon kívül az Afrikai Fejlesztési Bank, Ázsiai Fejlesztési Bank, az Európai Bizottság, az Európai Képzési Alapítvány (ETF), a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Globális Hálózata, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a Világbank-csoport vett részt a felmérésben.
Főbb eredmények:
A felmérésre 114 országból érkezett válasz. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozások 78%-a 2020 júniusában teljesen vagy részlegesen felfüggesztette tevékenységét, és közel felük leállította a tanulószerződéssel vagy szakképzési munkaszerződéssel vállalati gyakorlaton részt vevő diákok ösztöndíjának vagy bérének a kifizetését.
A dolgozók 90%-a, a vállalati gyakorlatot teljesítő tanulók 86%-a és a gyakornokok 83%-a esetében a képzéseket is megszakították.
A felmérésben részt vevő vállalkozások 60%-a aktív lépéseket tett a képzések folytatása érdekében, és 60%-ban online oktatásra álltak át.
A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy hogyan tudnának hatékony és eredményes online gyakorlati képzést nyújtani. A pandémia után négy vállalkozásból három tervezi, hogy adaptálja a gyakorlati képzési programját, a következők szerint:
- online távoktatási platform létrehozása és a virtuális valóságot megjelenítő eszközök bevonása a gyakorlati képzésbe;
- a blended, azaz vegyes – a távoktatást és a hagyományos jelenléti oktatást kombináló – képzési módszertanok bevezetése vagy erősítse;
- a saját munkaerőállomány kapacitásbővítése annak érdekében, hogy képessé váljanak online tartalmakat létrehozni és közvetíteni.
A felmérés egyik aggasztó eredménye az, hogy csökkent a vállalkozások által felajánlott vállalati helyszínű gyakorlati képzési és gyakornoki lehetőségek száma, és úgy tűnik ez a korlátozó intézkedések megszűnése után is így fog maradni, ami miatt a fiatal munkanélküliek aránya emelkedni fog.
Szakpolitikai válaszok
A készégfejlesztésre, át- és továbbképzésre adott szakpolitikai válaszokra rákérdezve a felmérés résztvevői a következőket javasolták:
- multimodális megközelítés alkalmazása alacsony és magas technológiaigényű vagy semmiféle technológiát nem igénylő megoldások kombinált alkalmazásával;
- a munkáltatók számára biztosított pénzügyi ösztönzők növelése, illetve dolgozói bértámogatás;
- új tanulószerződéses vagy szakképzési munkaszerződéses tanulók felkutatása és bevonása a kormány által finanszírozott projektekbe, illetve közösségi programokba;
- szimulációs és digitális technológiák alkalmazása;
- a szakmai elmélet online módon történő oktatása, és a szakmai gyakorlatnak a korlátozó intézkedések megszűnése után történő elkezdése;
- pénzügyi támogatás a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók számára, hogy számítógépet vehessenek (Dél-Afrikai Köztársaság és Franciaország); valamint
- támogatott internet hozzáférés.
Lépésváltás a készségfejlesztésben
Jürgen Siebel, a Cedefop ügyvezető igazgatója beszédében kitért az Eurofunddal közös felmérésükre, amelyet a vállalatok körében végeztek még a koronavírus világjárvány kitörése előtt. Érdekes eredmény született: annak ellenére, hogy napjainkban a vállalkozásoknak csak kevesebb mint 20%-a növeli üzleti teljesítményét munkavállalóinak a készségfejlesztésével, a felmérés azt mutatta, hogy egyenes arányú összefüggés van a vállalat pénzügyi teljesítménye és a dolgozók jóléte, valamint készségeik fejlesztése, megerősítése között, amelynek egyik módja kihívást jelentő és autonómiát biztosító munkakörök létrehozása számukra.
Jürgen Siebel szerint az aktív készségfejlesztés és -használat segít a COVID-19 pandémiához hasonló váratlan krízishelyzetekre való felkészülésben is. Az így gondolkodó vállalkozások esetében kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy rendelkeznek vészhelyzeti intézkedési, valamint az üzleti tevékenység folytonosságát fenntartó tervvel, szemben azokkal, akik nem fektetnek be a készségfejlesztésbe. A pandémia kitörése előtt három vállalkozásból csak egynek voltak ilyen típusú intézkedési tervei. A Cedefop ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a jövőben támogatni kell a vállalkozásokat abban, hogy dolgozóikat tovább képezzék, pénzügyi ösztönzőket biztosítva számukra, és előmozdítva a stratégiai gondolkodást és a hosszútávú szemléletmód kialakítását. Ehhez szükség van az állami szervezetekkel és a szociális partnerekkel való együttműködésre is.
A cikk a következő angol nyelvű hír adaptálásával készült:
Képillusztráció: ShutterStock