Magyarországra a 2018-2030 közötti időszakra az jellemző, hogy 90%-ban a nyugdíjazás miatt megüresedett álláshelyeket fogják feltölteni, illetve 10%-ban új munkahelyek fognak létesülni.

Rövid és hosszú távon is a primer szektor (mezőgazdaság, bányászat, erdőgazdálkodás, halászat), a közüzemi ágazat, valamint a forgalmazás és szállítás területén fog csökkeni a foglalkoztatás 2018-2022 között, évente  2.9%-kal, 2022-2030 között pedig várhatóan évente 1.7%-kal. Alágazati szinten ez a kokszgyártásban és kőolaj-feldolgozásban, valamint a bányászatban és kőfejtésben fog jelentkezni. 

A gyártás területén 2014-2018 között gyors növekedés volt megfigyelhető, az előrejelzéssel érintett időszakban (2018-2030) viszont a foglalkoztatás stagnálni fog, valószínűleg az automatizációs folyamatok elterjedése miatt.

Az előre jelzett időszakban a nem piaci alapú szolgáltatások területén (közigazgatás, közegészségügy, közoktatás, szociális ellátás) fog legjobban nőni a foglalkoztatás, 2022-2030 között évi 1,4%-kal.

Az üzleti és szakmai szolgáltatások (pl. adminisztráció) területén is a foglalkoztatás növekedése lesz jellemző (1,3%/év) a legjobban érintett alágazatok, a jogi, könyvviteli, tanácsadói és távközlési szolgáltatások, valamint a technikusok és hasonló végzettségű szakmunkaerő területén. 

Általánosságban elmondható, hogy minden szakmacsoportban nőni fog az új munkahelyek száma.

A magasan képzett fehérgalléros szakmák esetében a törvényhozók, főtisztviselők és vezetők esetében nő legjobban az új munkahelyek száma, főleg a digitalizálás elterjedése miatt.

A természet - és mérnöktudományok, valamint az oktatás területén is új álláshelyek jönnek létre. 

Az alapfokú képesítést igénylő szakmák, valamint a szolgáltatási és értékesítési foglalkozások területén is nyílni fognak új álláshelyek, főleg a hulladékgazdálkodással, személygondozással kapcsolatban, illetve az eladók és árusok, valamint takarítók és kisegítők esetében.

A középfokú végzettséggel rendelkezők esetében az irodai tisztviselők, a középfokú szakképzettséget igénylő ipari foglalkozásokban (fém-, gépipari és hasonló foglalkozások), valamint a mezőgazdasági és halászati szakmákban fog nyílni kevesebb álláshely, szintén az automatizáció miatt. 

Az építőipar és hasonló foglalkozások területén is csökkeni fog az új álláshelyek száma, ámbár a szakmában dolgozó szakemberek külföldi munkavállalása ezt a trendet még árnyalhatja. 

Az alacsony szakképzettséget vagy képzettséget nem igénylő munkahelyek száma csökkeni fog az előrejelzés szerint, ez EU-s szinten is Magyarországra jellemző a legjobban. 

A gépszerelő, összeszerelő és járművezető szakmákban is nőni fog az álláshelyek száma. 

A Cedefop 2030-ig történő készség-előrejelzését a Covid-19 világjárvány kitörése előtt, 2018-ban készítette, ezért annak, valamint az egymást követő lezárásoknak a rövidtávú gazdasági hatásai nem voltak figyelembe véve. Így a jelenlegi, 2021-es időszakban ezek az előrejelzések túlzottan optimistáknak tűnhetnek. Ugyanakkor a hosszútávú előrejelzéshez használt kulcsfontosságú tényezők természete miatt (mint az egyre idősödő népesség, a gépesített és mesterséges intelligencia növekvő használata, az erőforrások szűkössége, és a karbonsemleges gazdaság felé történő továbblépés) még igazak lehetnek, annál is inkább, mert az EU-s tagállamok mindent megtesznek a járványhelyzet kezelése, illetve a gazdaság helyreállítása érdekében. Ezért a foglalkoztatási trendek a hosszútávú előrejelzés kontextusában még valósak. 

A Cedefop készség-előrejelzése gazdasági ágazatonként és szakmacsoportonként kvantitatív előrejelzéseket ad a foglalkoztatás jövőbeli trendjeire vonatkozóan. A népesség és a munkaerő iskolázottsági szintjével kapcsolatos jövőbeli tendenciákról is becsléseket közöl. A Cedefop előrejelzései összehangolt nemzetközi adatokat és módszertani megközelítést alkalmaznak azzal a céllal, hogy több országra kiterjedően hasonlítsák össze a foglalkoztatási trendeket a különböző gazdasági ágazatok, szakmák és képesítések tekintetében. Az előrejelzéseket és az alkalmazott módszereket egy nemzeti szakértőkből álló csoport hitelesítette. Azonban annak ellenére, hogy mélyreható ismereteket tartalmaznak az adott ország munkaerőpiacáról is, nem azzal a céllal készültek, hogy kiváltsák az országos előrejelzéseket, amelyek gyakran részletesebb módszertant és adatokat alkalmaznak.

További információkat a következő linken lehet elérni: https://www.cedefop.europa.eu/en/publications-and-resources/data-visualisations/skills-forecast

Képillusztráció: Shutterstock