empty helper element to center layout

Éves ReferNet Partnerségi Találkozó: Megerősödött a hálózat szakpolitikai jellege

A projektgazda Európai Szakképzés-fejlesztési Központ szervezésében 2021 május 25-27. között virtuálisan lezajlott a ReferNet hálózat éves partnerségi találkozója. A Cedefop bejelentette, hogy az Európai Bizottság megbízta a szakképzésről szóló Tanácsi Ajánlás, illetve az Osnabrücki Nyilatkozat tagállami szinten történő nyomon követésével, amelyet a ReferNet hálózat segítségével szeretne végezni.

Május 25-én és 27-én a fókuszpont az EU-s szakképzési prioritások tagállami szintű megvalósításának a nyomon követése volt.  A hálózatban részt vevő országok, valamint a Cedefop szakértői megvitatták ennek a jövőbeli gyakorlati kivitelezését. A feladat megkívánja a ReferNet projektben részt vevő partnerintézményektől a nemzeti szintű szakképzéspolitikai intézkedések, stratégiák, fejlesztések és megvalósítások rendszerszintű és átfogó ismeretét, ugyanakkor az egyes elemeinek, illetve a nemzetközi kontextus ismeretét is. Mindez nagyban hozzájárul a hazánk szakképzéssel kapcsolatos nemzetközi megítéléséhez. Magyarország az elmúlt időszakban már beazonosította a projekt minisztériumhoz kötődő szakpolitikai jellegét, és Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár döntése nyomán a projekt a 2020-2023-as pályázati ciklusban az ITM szakképzésért felelős szervezeti egységéhez kerül, együtt megvalósítva azt az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.-vel. 

A Cedefop egy online platformot is kifejleszt, amely idővonalra feltöltve és különböző kontextusban megjelenítve mutatja be a ReferNet hálózatban részt vevő országok szakképzéspolitikai intézkedéseit, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy egymás gyakorlatait megismerhessük és figyelemmel követhessük. 

A május 26-ai napon a ReferNet hálózat tagjai közül Norvégia, Észtország, Szlovákia, Magyarország, Írország, Görögország és Lengyelország mutatta be szakképzési rendszereit, illetve jó gyakorlataikat. 

Norvégia új oktatási törvényét ismertette, amely 1994 óta a legnagyobb változásokat hozta a nappali iskolarendszerű oktatásban. A törvény legfontosabb elemei:

  • moduláris képzés;
  • a középiskolai oktatás bemeneti követelményeinek a kiterjesztése;
  • a szakmai átképzési lehetőségek növelése;
  • a duális képzés erősítése;
  • a tanulási nehézséggel vagy hátrányos családi, szociális háttérrel rendelkező tanulók korai felismerése és támogatása, esélyegyenlőségük fejlesztése;
  • a középiskolai oktatás biztosítása a változatos tanulási igényekkel rendelkező csoportok számára;
  • a speciális szakképzési tananyagtartalmak fejlesztése;
  • szakképzési kiválósági központok (Centre of VET Excellence) létrehozása;
  • a szakmai idegennyelv fejlesztése;
  • pályaorientáció;
  • a távoktatási lehetőségek fejlesztése;
  • a tanári kompetenciák fejlesztése;
  • a szakképző intézmények felszerelésének a fejlesztése.

 

Az észtek és szlovákok a koronavírus járvánnyal kapcsolatos kormányzati rendelkezéseket ismertették az oktatás és szakképzés vonatkozásában.

A COVID-19 világjárvány miatt kihirdetett vészhelyzeti jogszabály értelmében a 2020-as évben az OECD országok közül Szlovákiában tartottak legtovább zárva az iskolák. A záróvizsgákat teljes mértékben eltörölték, és a meglévő érdemjegyek alapján zárták le a tanulókat. Az országos szintű felméréseket, teszteket sem tartották meg, és kérték a tanárokat, hogy mérsékeljék a tanulók számonkérését. Az előadó szerint nem tettek jelentős különbséget a közismereti oktatás és a szakképzés jellegzetességei között, ami miatt felmerült az a kérdés is, hogy a 2020-ban és 2021-ben végzettek kevésbé lesznek képzettek, illetve a továbbiakban a duális és munkalapú képzés kevésbé lesz népszerű, mint ezt megelőzően. Ezenkívül az is kérdéses, hogy a számonkérési formák enyhítése milyen mértékben gyengíthette az oktatási rendszerbe vetett bizalmat. Az előadásban hangsúlyt kapott továbbá a rövid digitális anyagok, útmutatók és szimulációs eszközök fontossága a szakképzésben és az állami szerepvállalás jelentősége ezek kidolgozásában. 

Észtország esetében tudni kell, hogy az ottani oktatási intézmények rendelkeznek a legmagasabb fokú autonómiával az OECD országok közül, az oktatási rendszerük rendkívül decentralizált. Az észtek úgy vélik, hogy sikeresen oldották meg a koronavírus járvány okozta online oktatással kapcsolatos kihívásokat. Véleményük szerint az egyéni szintű tanulói sikerek az önszabályozás (self-regulation) mértékétől függenek. Az oktatás az akadémikus tudásanyag közvetítésén kívül felelősségre és önszabályozásra képes tanulókat is nevel, mert ezek a felnőtté válás legfontosabb ismérvei. A COVID-19 világjárvány rámutatott a morális és erkölcsi értékrendek átadásának a fontosságára is az oktatásban. 

Magyarország a Dobbantó program első eredményeit mutatta be a partnertalálkozón. A magyar ReferNet projekt koordinátor kitért az új szakképzési törvény legfontosabb célkitűzéseire, többek között az alapkompetencia-fejlesztés és a rugalmas tanulási utak fontosságára. Ismertette a Dobbantó, illetve műhelyiskolai programot és az orientációs évfolyamot. Végezetül Magori Beáta, a Siófoki SZC Mathiász János Technikum és Gimnázium igazgató-helyettesének tájékoztatása alapján elmondta, hogy az iskolában indított Dobbantó programban tanulók közül senki sem morzsolódott le eddig. A COVID-19 világjárvány miatti iskolabezárás idejére cselekvési tervet dolgoztak ki, és minden héten egy alkalommal, a járványügyi korlátozások szigorú betartásával felkerestek minden tanulót – soknak nem volt meg a megfelelő digitális infrastruktúrája, volt, ahol még a szülőknek sem volt mobiltelefonjuk –, és egy hétre való tananyagot, illetve feladatot vittek nekik, valamint egy kis figyelmességet is az iskola tangazdaságából.  A tanároknak, a lemorzsolódás hiánya mellett, a másik sikerélménye a tanulókkal való kötődés kialakítása volt. 

Az ír Nemzeti Szakképzési Hivatal (SOLAS) stratégiával, kutatással és értékeléssel foglalkozó szakértője előadta, hogy 2014-2017 között kidolgoztak egy tanulói képzést támogató rendszer programot (Programme Learner Support System PLSS), ennek keretében pedig egy adatbázist a továbbképzésben részt vevő tanulókról. Az adatbázishoz szükséges adatokat két csoportba osztották:

  • Esszenciális személyi adatok (egyéni azonosítószám, családi és utónév, nem, születési idő, lakcím, regionális profilképzés céljából megadva a megyét is).
  • Kívánatos személyes adatok (előzetes iskolai tanulmányok, illetve MKKR és ISCED szintjük, az előző oktatási intézmény neve, ország, az előző képzés időtartama, iskolai végzettség).

A PLSS összekapcsolása más adatbázisokkal teljesítményindikátorok kidolgozását tette lehetővé a foglalkoztatás (pl. az adóhivatal adagbázisával történő összekötés révén az álláshelyek és fizetések tekintetében), a továbbtanulás (egyéb szakmai vagy felsőoktatási képzés) és a munkanélküliség (szociális juttatások) területein. 

A görögök hosszú távon szeretnének egy szakképzési pályakövetési rendszert kialakítani. Jelenleg 

együtt dolgoznak ezen az EQAVET nemzeti referencia pontjukkal egy Erasmus+ projekt keretében, amely 2019-2021. között valósul meg. Ennek keretében felmérés indult szakképző intézményekben végzett tanulókra fókuszálva, amely vizsgálja a képzési programok minőségét, illetve hogy mennyire van összehangolva a gazdaság igényeivel. A felmérésben 9830-an vettek részt. Mérték a végzettek jelenlegi munkaerő-piaci helyzetét, tapasztalatát és felfogásukat a minőségi szakképzésről. A felmérés legfontosabb eredményei:

  • A szakvégzettség megszerzése után átlagosan 7,37 hónapba telt, hogy állást találjanak a fiatalok;
  • a végzettek 43,5%-nak van teljes munkaidős állás, a munkanélküliségi rátájuk: 24,16%;
  • a három legfontosabb készség a szakmai életben: csapatmunka, szakmai ismeretek és interperszonális, illetve kommunikációs készségek;
  • a legnagyobb különbség fontosság és megelégedettség szempontjából a digitális készségek, vállalkozói készségek és idegen nyelvi készségek között van;
  • a munkáltatók 67%-a elégedett a fiatal dolgozóival, és csak 10%-uk elégedetlen vagy nagyon elégedetlen;
  • a kapott eredmények alapján rövid távon a szakképzési tananyagot, tanterveket szeretnék frissíteni, hosszú távon pedig egy szakképzési pályakövetési rendszert kidolgozni. 

A nyílt nap utolsó előadását a lengyel kolléga tartotta. A téma a szakmai végzetséggel rendelkező felnőttek foglalkoztatásának előrejelzése volt. Kutatást végeztek, amelynek célja többek között annak felmérése volt, hogy a következő években melyek lesznek a hiányszakmák, melyek lesznek a legkeresettebb szakmák és készségek. A kolléga egyelőre csak a felmérés módszertanát osztotta meg, az eredmények feldolgozása folyamatban van.

Képillusztráció: ShutterStock

ReferNet logo monokróm
ReferNet logo kis verzióCEDEFOP logo
  • Közérdekű adatok
  • Impresszum
  • Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
  • Cookie tájékoztató
  • Projekt alapadatok
  • Akadálymentesítési nyilatkozat

Minden jog fenntartva © 2020 ReferNet Magyarország